Nagyböjti idő
| |
Könyörülj rajtam, Istenem!
50. zsoltár
Könyörülj rajtam, Istenem!
Mivel irgalmas és jóságos vagy,
töröld el gonoszságomat mérhetetlen irgalmaddal.
Mosd le bűnömet teljesen,
és vétkemtől tisztíts meg engem.
Gonoszságomat beismerem,
szüntelenül előttem lebeg bűnöm.
Egyedül csak ellened vétettem,
ami színed előtt gonosz, olyat tettem.
Tiszta szívet teremts bennem, Istenem,
az erős lelket éleszd fel újra bennem.
Ne taszíts el színed elől,
és szent lelkedet ne vond meg tőlem.
|
|
Nagyböjt kezdete: HAMVAZÓSZERDA
Szolgáló album 2004. Nagyböjtje
Szerkesztő: Jh.Betti
A nagyböjt kezdete hamvazószerda. Az
Egyház feladata, hogy az embereket Istenhez vezesse, és ezt
liturgiájában is kifejezi. Az Istenhez a tiszta lélek vezet – a nagyböjt
megtisztulás, a bűnbánat ideje, és ezt a megtérést az Egyház e szavakkal
indítja el:
„ Emlékezzél ember,
hogy por vagy és porrá leszel.”
„Emlékezzél ember, hogy
a látszat, a „porszem” földi életed, léted mögött van egy Valóság, az
örök életed. Lépj túl a föld porán, és mögötte a Valóságot, az Isten
Valóságát keresd és lásd meg. Te nem a porra vagy hivatott, hanem
létedből fakadó krisztusi életre. Ez vezessen téged. Ne próbálj a porból
várat építeni, mert látszat marad, és összeomlik. A Valóság a te léted,
az Isten Valósága.”
Őáltala jöttél e világra
– és az örök életre (porból és lélekből), s Ővele éld meg mindennapjaid
– legyél te a termés, melyet az Isten vetett el. S ezt nem valósíthatod
meg másképp, csak Őbenne élve, az Ő Valóságát keresve, az Ő Valóságáért
élve, mert a Valóság az Ő végtelen Szeretete. Merd kimondani:
„ Saját erőmből csak por
vagyok. De Istenem, a te irántam érzett végtelen szereteted által az
örök élet hordozója vagyok, te tettél erre képessé, ez a Te önzetlen
ajándékod nekem. De ma még csak vándor vagyok – ahogy Szent Pál is
mondja – s homályosan látok. Segíts, hogy az elém táruló látszat mögött
a Valóságot keressem, képes legyek rátalálni, és a fényeddel átitatva a
porból felálljak.”
Nem hagyott minket Isten egyedül e
küzdelemben, a vándorúton. Nemcsak a teremtésben emel minket a „por
fölé”, hanem a megváltásban is. Itt járt köztünk, e föld porából
vétetve, e föld porát magán viselve. A végtelen Isten, az Ő teremtő
erejével, az Ő mindenhatóságával a porba ivódik bele, a porba viszi bele
az isteni életet, hogy a látszatból a Valóság világába emelje – az Isten
Valóságába.
„Ne csak láss, hanem nézz is” –
mindannyian ismerjük a szólást, és keresztény hittel megtöltve, kérjük
Mennyei Atyánkat, hogy segítsen nekünk a Valóság felismerésében - és
látásunk átalakulása, a Valóság értékei vezessenek minket és
szeretteinket az Ő Valóságába.
„Ó, áldott nagyböjt” Te
a Valóságot hozod elénk, az Isten szeretetét - az Ő keresztútját. Amikor
a látszat a kín, a keserv, a reménytelenség, a megalázottság az
elesettség, a szinte értelmetlennek tűnő önfeláldozás. De te Krisztus a
kereszttel válladon is megmutatod, hogy a látszat mögött rejlik a
Valóság. A szenvedés mögött az isteni szeretet, az áldozat, az örök
életre való meghívásunk. Hiszen a halál a Te halálod és feltámadásod
által már nem értelmetlen nekünk, nem a semmi felé halad porlétünk,
hanem az elmúlás látszata mögött az Élet Valósága van. Mely napon majd
mi is a látszatból a Valóságba költözünk, és a feltámadás dicsőségében
részesülünk, amint Krisztus. Ez a Valóság vezet minket minden látszat
között.
Mennyei Atyánk segíts
minket, hogy hitünk által, a te kegyelmed erejéből a látszat fölé
tudjunk emelkedni, érezzük Valóságos jelenléted, a Te Valóságos Országod
közelségét, és a Te szereteted töltse el szívünket, hogy általa képesek
legyünk megszentelni és a Valóságba emelni e látható világot.”
|
|
SZENTÍRÁS
Atyád, aki a rejtekben is
lát
Hamvazószerda
A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz:
Vigyázzatok! Jótetteitekkel ne hivalkodjatok az emberek előtt, mert így a
mennyei Atyától nem kaptok értük jutalmat. Amikor tehát alamizsnát osztasz, ne
kürtöltess magad előtt, mint a képmutatók teszik a zsinagógákban és az utcákon,
hogy dicsérjék őket az emberek! Bizony mondom nektek, ezzel már meg is kapták
jutalmukat. Amikor te adsz alamizsnát, ne tudja bal kezed, mit cselekszik a jobb
kezed, hogy adományod rejtekben legyen, és akkor Atyád jutalmaz meg érte, aki
lát téged a rejtekben is. Amikor pedig imádkoztok, ne legyetek olyanok, mint a
képmutatók, akik szeretnek az emberek szeme láttára a zsinagógákban és az
utcasarkokon állva imádkozni! Bizony mondom nektek, már meg is kapták
jutalmukat. Amikor imádkozol, menj be a szobádba, és zárt ajtó mögött, a
rejtekben imádkozzál Atyádhoz! Atyád, aki a rejtekben is lát, megfizet neked.
Amikor böjtöltök, ne legyetek mogorvák, mint a képmutatók! Keserű arcot
mutatnak, hogy az emberek meglássák rajtuk a böjtölést. Bizony mondom nektek,
ezzel már meg is kapták jutalmukat. Amikor te böjtölsz, illatosítsd be hajadat
és mosd meg arcodat, hogy az emberek ne vegyék észre böjtölésedet, csak Atyád,
aki a rejtekben jelen van! Atyád, aki a rejtekben is lát, megfizet neked.
Mt 6,1–6.16–18
A nagyböjti időben
Elmélkedés: Horváth István Sándor
A mai nappal megkezdjük a húsvéti előkészületi időt, a
nagyböjtöt. Ezen időszakban az Egyház különösen is ajánlja számunkra a
böjtölést, a szegények segítését (alamizsnálkodás) és a több imádságot. Nem
mintha máskor nem kellene fegyelmeznünk testünket-lelkünket, vagy máskor nem
volna kötelességünk az adakozás vagy a rendszeres imádkozás, de most az
eddigieknél is több figyelmet kell szentelnünk mindezeknek. A mai,
hamvazószerdai evangéliumban Jézus ezekről beszél, intve minket, hogy e
cselekedeteknek az Isten felé fordulás a célja és nem az, hogy büszkélkedhessünk
magunknak vagy más emberek tetszését keressük. Minden böjtölésnek,
alamizsnálkodásnak és imádságnak az a célja, hogy ne magunkra figyeljünk és ne
magunkra irányítsuk mások érdeklődését, hanem Isten felé forduljunk.
Nem véletlen, hogy a nagyböjt első napján éppen ezt a szakaszt tárja elénk az
Egyház. Ez a jézusi figyelmeztetés a kulcs számunkra ahhoz, hogy helyes szándék
vezessen minket a böjti idő minden napján. Érdemes lesz újra és újra
elolvasnunk.
|
| |
|
|
|
|
|
SZENTÍRÁS
Az alamizsnálkodás / Az imádság / A miatyánk / A böjt
Szentírás: Máté evangéliuma 6.fejezet
Az alamizsnálkodás
Ügyeljetek, hogy a jót ne az emberek szeme láttára tegyétek, azért, hogy lássanak benneteket. Így semmi jutalom nem vár rátok mennyei Atyátoknál. Amikor tehát alamizsnát adsz, ne kürtöltess magad előtt, mint a képmutatók teszik a zsinagógában és az utcán, hogy dicsérjék őket az emberek! Bizony mondom nektek, megkapták jutalmukat. Te úgy adj alamizsnát, hogy ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb. Így alamizsnád titokban marad, és Atyád, aki a rejtekben is lát, megjutalmaz.
Az imádság
Amikor imádkoztok, ne tegyetek úgy, mint a képmutatók, akik az emberek szeme láttára szeretnek imádkozni a zsinagógában meg az utcasarkon, hogy mutogassák magukat! Bizony mondom nektek: megkapták jutalmukat. Te amikor imádkozol, menj be a szobába, zárd be az ajtót, s imádkozzál titokban mennyei Atyádhoz! S mennyei Atyád, aki a rejtekben is lát, megjutalmaz.
A miatyánk
Amikor imádkoztok, ne szaporítsátok a szót, mint a pogányok, akik azt hiszik, hogy ha ömlik belőlük a szó, nyomban meghallgatásra találnak! Ne utánozzátok hát őket! Tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, mielőtt még kérnétek. Ti így imádkozzatok: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a neved, jöjjön el az országod, legyen meg az akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, s bocsásd meg a vétkeinket, amint mi is megbocsátottunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vigy minket kísértésbe, hanem szabadíts meg a gonosztól. Ha megbocsátjátok az embereknek, amit vétettek ellenetek, mennyei Atyátok is megbocsát nektek. De ha nem bocsáttok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg bűneiteket .
A böjt
Amikor böjtöltök, ne öltsetek olyan ábrázatot, mint a képmutatók, akik komorrá változtatják arcukat, hogy lássák böjtölésük! Bizony mondom nektek: megkapták jutalmukat. Te, amikor böjtölsz, kend meg fejedet és mosd meg arcodat, hogy ne lássák rajtad az emberek, hogy böjtölsz, hanem csak Atyád, aki a rejtekben is ott van! Akkor Atyád, aki a rejtekben is lát, megjutalmaz.
|
| |
SZENTÍRÁS
2006. március 26. - Nagyböjt 4. vasárnapja
A keresztény hivatás kegyelmi tartalma
Efezusiakhoz írt levél 2,1-10
Ti is halottak voltatok vétkeitek és bűneitek következtében, amelyekben azelőtt éltetek a világ szokása szerint, a levegőégben uralkodó fejdelemnek a hatalma alatt. Ez a lélek most a hitetlenség fiaiban dolgozik. Közéjük tartoztunk mi is, amíg testi vágyainkban éltünk, s megtettük, amit a test és az érzékek kívántak. Születésünknél fogva mi is a harag gyermekei voltunk, akárcsak a többi ember. De a végtelenül irgalmas Isten azzal mutatta meg nagy szeretetét irántunk, hogy Krisztussal életre keltett minket, bűneinkben halottakat is - így kegyelemből kaptátok a megváltást; feltámasztott minket, és Krisztus Jézusban a mennyeiek közé helyezett minket, hogy az eljövendő korokban Jézus Krisztusban kinyilvánítsa kegyelmének túláradó bőségét, hozzánk való jóságából. Kegyelemből részesültetek a megváltásban, a hit által, ez tehát nem a magatok érdeme, hanem Isten ajándéka. Nem tetteiteknek köszönhetitek, hogy senki se dicsekedhessék. Az ő alkotása vagyunk: Krisztus Jézusban jótettekre teremtett minket; ezeket az Isten előre elrendelte, hogy bennük éljünk.
|
|
| |
A mai nagyböjt
Szolgáló
lelkiségi lap 2003. március 16. Nagyböjt
Érszegi Gábor atya
A mai világ is ismeri a böjtölés fogalmát.
Vannak emberek, akik evilági okokból böjtölnek, hiszen az
a fiatal lány vagy nő aki fél attól, hogy elhízik kemény böjtölést képes
vállalni, hogy szebb alakja vagy formásabb kinézése legyen. Ezt a világ
elfogadja. Ha azonban valaki vallási okból próbál böjtölni, azt nem
fogadja el a világ, sőt furcsának is tartja - pedig a böjt, mint ilyen
nem önmagunk gyötrése, nem céltalan erőlködés. Sokkal nemesebb feladata
van, mint annak az embernek, aki azért böjtöl, hogy szebb legyen az
alakja, vagy éppen azért, hogy a sportteljesítményei jobbak legyenek.
Mi a böjt feladata?
Aki böjtöl, önmegtartóztató életet él. Mit von meg magától
önmegtartóztatásában? Ételt, italt, vagy más számára fontos dologról
mond le - egy napon, több napon vagy akár hosszabb időn keresztül.
Mindezt azért, hogy Istennek tetsző cselekedetet végezzen. A mai
kultúrában ezt a vallásos böjtölést nem nagyon becsülik meg. Szemükben a
vallásos okból vállalt böjt az ártalmas az egészségre, és bizony nem
gondolnak arra, hogy ennek lelki haszna van. Ez a lelki érték a
legfontosabb a böjtben. A böjt fontos helyet foglal el a vallások
szabályaiban. Célja a bűnöktől való tisztulás, a gyász vagy pedig
Istenhez való könyörgés kifejezése. Nagyon jól tudjuk, hogy vannak
vallások, amelyek sokkal komolyabb böjtölést ismernek, mint a
kereszténység. A Biblia, amely az Egyház magatartását megalapozza,
hiszen a Szentírásra hivatkozik a böjtölés kérdésében. A Biblia sokkal
pontosabban határozza meg a böjtölés jelentését és szabályozza annak
gyakorlását. Így háromféle formát is ismertet arra, hogy az Istenhez
való ragaszkodásunkat kifejezzük: az imádságot, az alamizsnát, és a
böjtöt (vagyis az önmegtartoztatást). Ezek azok a lényeges cselekedetek,
amelyek kifejezik az embernek az Istennel szemben tanúsított
engedelmességét. Sokat szoktam emlegetni a Szentírás filippi levélnek
azt a nevezetes Krisztushimnuszát, amely arról szól, hogy „Jézus
engedelmes volt mindhalálig, mégpedig a kereszt halálig. Ezért az Isten
őt megdicsőítette. S olyan nevet adott neki, ami előtt meg kell hajolnia
minden térdnek a menyben, a földön, és az alvilágban és alázattal kell
megvallania, hogy Jézus a legnagyobb a világon.” Éppen ez a kis himnusz
a legfőbb bizonyítékunk arra, hogy Jézus példát adott nekünk az
engedelmességre, az alázatosságra - hogy az embernek meg kell hajolnia
az Atyaisten előtt.
Mi a böjt értelme?
Nem szabad azt hinni, hogy a böjtnek valami önsanyargatás a célja - vagy
azért van a böjt, hogy a testet megöljük vele, és a lelket erősítsük. A
böjtnek éppen az a célja, hogy a lelket alkalmassá tegye arra, hogy az
ember képes legyen az Isten iránti elkötelezettségét a test
cselekedeteivel is kifejezni. Az ember ugyanis testből és lélekből áll,
tehát nem az elpusztítás a cél, hanem a testünk engedelmességre való
szorításával fejezzük ki a lelkünk odaadó meghajlását az Isten felé.
A böjt, amelyet mindig
kérő imádság kísér az ember alázatát fejezi ki Isten előtt. Mózes
könyvében olvassuk, hogy „böjtölni annyi, mint megalázni a lelket”. (Móz
16.31) Nem valami aszkétikus hőstett tehát a böjt. Nem is valami
túlfűtött lelkiállapot, hanem egyszerűen annak a kifejezése, hogy mi
szeretjük az Istent. A bibliai ember sokszor tartózkodik az ételtől vagy
valamilyen megengedett emberi cselekedettől, ami kellemes - pedig az
Isten ajándékának tartja az ilyesmit. (Mózes könyve 8,3). A böjttel
tulajdonképpen egy vallási cselekedetett viszünk végbe, amelynek eszköze
a testünk.
Az ember az Úr felé
fordul a teljes akarat odaadásával mielőtt valami nehéz feladatott
vállalna. Ezt tapasztaljuk pl. Eszter könyvébe, vagy a Bírák könyvébe.
De hányszor tapasztaljuk ezt, ha gyógyulásért könyörög az ember, mert
böjttel erősíti könyörgését. Vagy ott van Judit könyve: mikor nemzeti
balszerencse miatt - hiszen a választott nép elpusztításáról van szó -
vállal böjtöt, hogy az Isten megsegítse őt, és népét. Tehát ahogy látjuk
az alkalom és az indíték sokféle. De a lényeg az, hogy az ember hittel
az alázatosság magatartását veszi fel, hogy Isten működését befogadja,
és a jelenlétébe helyezkedjék. Ez az Istenhez való ragaszkodás nyilvánul
meg Mózes könyvében akkor, mikor Mózes felmegy a hegyre, és 40 nap és
éjjel böjtöl, hogy átvegye Istentől a két kőtáblát. Vagy ugyanez a 40
napos böjt Illés próféta történetében, aki 40 nap és 40 éjjel megy Mózes
hegyére. Őneki nem az a dolga, hogy a választott népet megtanítsa
Istenhívő vallásra, hanem az, hogy az egy Istenhívő vallást, amelyet
elrontottak a pogány származású királyok, pontosabban királynők,
próbálja helyre állítani. De 40 napig böjtöl Jézus is, pedig Jézusnak
nincs arra szüksége, hogy elteljen Szentlélekkel, hiszen eleve telve van
a lelke a Szentlélek Istennel, hiszen Jézus Krisztus ember, aki az Isten
második személye. Jól tudjuk, hogy az egy Isten három személye mennyire
összefügg és egységes, de a Szentlélek ösztönzi, hogy menjen a pusztába,
és messiási működését éppen így kezdje meg - hogy az atyára
ráhagyatkozik.
A böjt gyakorlata.
A zsidó liturgia is
ismeri a nagyböjtöt (a kiengesztelés napját). Ez a gyakorlat ugyancsak
Mózes könyve szerint az Isten népéhez való tartózás egyik feltétele. Az
Újszövetségből tudjuk, hogy a zsidók Jézus korában is megtartották a
böjtölést. Nem is kell másra hivatkozni: úgy két héttel ezelőtt olvastuk
a vasárnapi evangéliumban, hogy a farizeusok elküldték tanítványaikat
Jézushoz, s megkérdezték tőle: „Keresztelő Szt. János és a mi
tanítványaink is böjtölnek, a tieid mért nem?” Tudjuk Jézus nagyszerű
választ ad nekik, amibe nem lehet belekötni. „Nem böjtölhet a násznép,
amíg velük van a vőlegény. Amíg Jézus Krisztus az emberekkel együtt van
a földön addig nem kell böjtölni elég nagy böjt lesz akkor, amikor Jézus
felmegy a mennybe. S nincs velünk és várhatjuk második eljövetelét.”
Hamvazószerdán olvastuk Máté evangéliumát. Ahol a böjt három formája is
kifejezésre kerül: az imádság, az alamizsna, és a böjt. S Jézus mind
háromról azt mondja, hogy ezt ne úgy cselekedjük, hogy mások lássák, és
mások dicsérjenek érte minket, hanem lehetőleg úgy, hogy csak a Mennyei
Atya lássa, „aki a rejtekben is lát minket, s majd Ő adja meg majd
nekünk a jutalmat.” Látjuk a böjtnek van veszélye is, mégpedig ha a
formális megtartásban kimerül és elmarad mögüle a lényeg. A lényeg
pedig, hogy a szívünk, a lelkünk hajoljon meg az Isten előtt.
Amikor az Egyház
kialakul, hosszú ideig őrzi a zsidó szokásokat. De azt hozzá kell
tennünk, hogy bizony ezek a böjtölések mégiscsak Jézus szellemében
történnek. Az Apostolok cselekedetei említést tesz a böjtről és az
imádságról. Például amikor kiválasztják Júdás apostol utódját, Mátyást.
Vagy amikor Pál apostol kemény apostoli munkája ellenére elviseli az
éhséget és szomjúságot (II.Kor. levél 6,5). Az Egyház hűséges ma is
ehhez a gyakorlathoz. A böjt által az a célja, hogy megnyíljunk az Úr
előtt, várva második eljövetelét. Ha Jézus eljövetele betöltötte Izrael
várakozását, a föltámadását követő idő nem a teljes öröm időszaka, ahol
semmiféle bűnbánatnak ne lenne értéke.
Jézus maga mondta,
amikor megvédte tanítványait a farizeusok ellen: „Böjtölhet e a násznép
ha vele a vőlegény. De eljön az idő, amikor a vőlegényt elveszik
körükből, akkor majd böjtölnek.” (Márk 2,19). Az igazi böjt tehát a hit
böjtje, a vőlegénytől való megfosztottság, és az Ö állandó keresése.
Amíg a vőlegény eljövetelére várunk a bűnbánó böjtnek meglesz a helye az
Egyház gyakorlatában. Ma az egyházi gyakorlat nem olyan szigorú mint a
régi időkben volt, hiszen ma igazából két szigorú böjti nap van:
hamvazószerdán és nagypénteken. Ezeken a napokon csak háromszor szabad
enni naponta, és egyszer jóllakni. Ezenkívül nagyböjt péntekein szigorú
hústilalom van. Az év többi péntekein lehet más böjti magatartást
megvalósítani: Imádság, alamizsna vagy lemondás. Természetesen ez nem
vonatkozik a gyerekekre (14 éves korig semmiféle böjtre nem
kötelezettek. Csak önszántukból tehetik, ha a családnak olyan a vallásos
légköre, hogy ez természetesnek tűnik.) Fölmentés is létezik a böjti
gyakorlat alól: Azok, akik betegek (itt nem torokfájásra vagy könnyű
betegségekre gondolok), de pl. egy cukorbaj vagy szívbaj, vagy egy műtét
az elegendő a felmentésre. Akik nem a saját konyhájukról étkeznek azok
is fölmentésben részesülnek, de ha otthon vannak, tartsák meg a böjtöt.
Soha ne feledjük, hogy a böjt célja Jézus Krisztus példáját követve,
hogy Húsvétkor befogadjuk a feltámadás örömhírét, és a lelkünket minél
jobban felkészítsük a föltámadás megértésére. S készüljünk nemcsak erre
a Húsvétra, ami 2003-ban következik be, hanem az örök Húsvétra, ami
Jézus második eljövetele után ránk vár.
|
|
|